Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ tudjunk adni, azzal kell tisztában lennünk, hogy mi az emberiség, illetve hogy mit jelent tanulni egy emberi közösség kontextusában. Ha az emberi fajra gondolunk, akkor biológiai alapon könnyedén meg lehet határozni, hogy mi az emberiség. Természetesen egy faj is képes tanulni, mindannyian hallottunk már a biológiai alkalmazkodásról, ez azonban lassú, generációkon átívelő biológiai folyamat, a kérdés nyilvánvalóan nem erre vonatkozik.

 2017-ben ismét Izland lett a világ legbékésebb országa, de ez nem is annyira meglepő, hiszen a skandináv szigetország 2011. óta minden évben első helyen végez a világ országait ebből a szempontból vizsgáló és listázó Global Peace Index-en (GPI).

 

Ebből is látszik, hogy speciális dolgokon is múlik, mitől lehet egy ország a béke és nyugalom szigete, aminek lakóira hosszú és biztonságos élet vár. 

 

Boldog Skandinávia

A világ legbékésebb és legbiztonságosabb országának megtalálásában persze az is fontos szerepet játszik, hogy mennyire érzik jól ott magukat az emberek.

A létezés, illetve az emberi élet értelme

Az élet, illetve a létezés értelmének felkutatása, illetve az ez után történő érdeklődés nem csak egy általános filozófiai kérdés, illetve feladat, mely az emberi élet illetve a létezés céljával, jelentőségével és értelmével kapcsolatos. Konkrét hétköznapi egzisztenciális kérdés is egyben, hiszen az ezzel konkrétan kapcsolatos „kereső hajlam” az emberi élet minden szintjén hajtóerőként viselkedik.

Ha az e témakörben zajló spontán vagy akaratlagos, kimondott vagy kimondatlan kutatások nem találnak (akár valós, akár téves) válaszokat, gyakorlatilag könnyen, mondhatni törvényszerűen cselekvőképtelenné válhat az ember mind fizikai, mind pedig mentális és érzelmi értelemben.

 Hallottál már valaha arról a tanulmányról, amelyet 75 éven át készítettek a Harvard Egyetem tudósai? A boldogság titkát kutatták ilyen hosszú időn keresztül. Sikerrel jártak, megfejtették ugyanis az emberi boldogság legfontosabb tényezőjét. Hogy mégis mi ez? Íme, a részletek.

 

A kutatók több mint 75 éven át két csoportban figyelték meg az emberek szokásait, viselkedését. Természetesen több generáció vett részt a kutatásban mind a kérdezői oldalról és mind a megfigyelt alanyok oldaláról.

 Az „egyszer élünk” filozófiája, hogy legalább Karácsonykor legyen jó nekünk, nemcsak a plázák vásárlásra ösztönző fényűzésének következménye, de egy belső igény is, ami önmagunk és mások „megjutalmazásának” vágya.

Természetesen nemcsak ünnepek alkalmával vágyunk valamire, hiszen a hiány, valaminek vagy valakinek a hiánya egész életünket elkíséri. A vágyról gondolkodó filozófusok szerint a vágy nem azonosítható a szükséglettel. Különlegessége az, hogy több mint biológiai szükséglet, hiszen egy táskára, karórára, autóra egészen másképp vágyakozunk, mint egy szaftos hamburgerre.

 366 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós. Híres, Értekezés a módszerről című munkája fejlődésükben mutatja be írójuk vizsgálódásait a megismerés filozófiai megalapozásáról és módszeréről, az emberi magatartás szabályairól, a tudományok egységéről és gyakorlati hasznáról.

 

Katolikus nemesi családban született 1596. március 31-én. A jezsuita kollégium után jogi diplomát szerzett, majd a németalföldi Bredában matematikát és erődépítészetet tanult, sőt még a holland hadseregbe is beállt, noha a katonai életet haszontalannak, erkölcstelennek és ostobának tartotta.

 Élete folyamán legalább egyszer mindenkiben fölmerül a kérdés: van-e a létezésnek értelme, vagy csupa értelmetlen dologból áll?

 

 

Kapila Buddha kortársa és a sankhja alapítója volt. A sankhja az indiai filozófia hat klasszikus iskolájának egyike. Kapila ember volt, és akárcsak Buddha, a mindenségről és az életről elmélkedett. Arra kereste a választ, van-e a létezésnek célja vagy nincs. Van értelme vagy nincs? Elmélkedésének eredményeként Kapila kidolgozta az értelmezésnek azt a rendszerét, amelynek központi gondolata a mindenség törvényeire és a beletartozó karmára irányul.

 A brit tudósok pénteken se pihennek. A Buckinghami Egyetem kutatói megvizsgáltak egy nemrégiben talált, kerek fémtárgyat, és megállapították, hogy az akár egy mikroorganizmus is lehet, amelyet szándékosan küldtek ide a földönkívüliek, hogy segítsék az élet kialakulását a bolygónkon.

 

A képen is látható gömb a valóságban nem nagyobb egy hajszál átmérőjénél. Milton Wainwright és csapata fedezte fel a por és más apró anyagok között, amelyeket egy légballonnal gyűjtöttek be a sztratoszférából.

 Konfuciusz i. e. 551-től i. e. 479-ig élt Kína keleti részén, az emberiség talán legnagyobb filozófusa. Konfuciusz tanításairól úgy tartják, hogy egy új korszakot indított be a kínai gondolkodásba. Innen indult a konfucionizmus filozófiai irányzat is, amely az ősök tiszteletére fekteti a hangsúlyt.

 

 

1. Ha valakit igazán szeretsz, akkor meghagyod a szabadságát. Ha visszatér hozzád, akkor mindig is összetartóztatok, ha nem tér vissza, akkor sosem voltatok egymáséi.

 

 

Az Ayurvéda valóban felöleli és integrálja azt a tudást, amelyet az emberiség a teljes életről, az egészségről felhalmozott. Egy tudományról beszélünk, ami a modern világban sajnos már hazájában is egyre inkább háttérbe szorul. Napjainkban attól fejlett és életképes, mert nem húz éles határvonalakat a betegségek, azok gyógyítása és az életmód vonatkozásában, hanem az embert és életfolyamatait egyaránt és egységben vizsgálja.

Mi az, ami biztos, hogy nem!

 

 

Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy ez érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.

 

 

 

 A lélek hangjai maga az érzés, de mégis többet birtokol  annál, mint csak érzés: MAGÁT AZ EMBERT

 

 

Csak pár szóból álló kérdés csupán…. „Mi is a lélek?”.... és mégis oly nehéz a válasz rá,pedig életünk meghatározója,a boldogságunk,a szomorúságunk kifejezője. Nyugodtan mondhatom, hogy még napjainkban is ez a kérdés a lét nagy kérdései közé tartózik. Megválaszolása töprengésre és elgondolkodásra késztet minket. 

Az biztos, hogy minden ember test és lélekből van.

 

Abban a hitben élünk, hogy képesek vagyunk különböző alternatívák között tudatosan választani, más szóval szabad akarattal rendelkezünk. A döntéseinket azonban különböző hierarchikus szinteken ható kényszerek határozzák meg. Természetesen a fizikai törvényszerűségek megtartják érvényüket az agy működése során is. A kérdés az, hogy ezek a törvények csupán behatárolják a viselkedésünket, vagy – előre megjósolható módon – meg is határozzák azt.

Hmm it appears like your website ate my first comment (it was super long) so I guess I&7;12#8ll just sum it up what I wrote and say, I’m thoroughly enjoying your blog. I as well am an aspiring blog blogger but I’m still new to the whole thing. Do you have any tips and hints for first-time blog writers? I’d really appreciate it.

Kedves Klubtagok,

 

Remélem nem tartjátok tolakodásnak, de szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Mindennapi Filozófia portált, ahol a filozófia világának érdekességeivel és aktualitásaival találkozhattok, illetve időnként könyeket és filmeket is ajánlunk.

 

http://filosz.wbh.hu

 

szívélyes üdvözlettel

Dávid

 

Hogyan tudok kapcsolatba lépni a magasabb dimenziókkal? Egyáltalán lehetséges-e bepillantást nyerni oda, ahová eddig csak keveseknek sikerült? Milyen fizikai alapjai vannak a metafizikának e tekintetben? Valóban minden kommunikál mindennel és egy elektron rezdülésébe

beleremeg az Univerzum?

 

Frekvenciák, melyek létezése kétségbevonhatatlan, mi azonban csupán parányi töredéküket érzékeljük. Ez volna hát a valóság? A személyes valóság talán igen, de a totális nem.

 

 

Ősrégi maja naptárat, illetve a naptárakkal kapcsolatos számításokat találtak egy guatemalai őserdő mélyén rejtőző rom egy falszakaszán. A feketével és vörössel festett hieroglifák mellett egy királyt és szolgálóit ábrázoló falfestmény is látható. A kutatók szerint a lelet tovább gyengíti az amúgy sem túl biztos lábakon álló hiedelmet, miszerint a maják naptárai a világ végéig, azaz 2012. december 21-ig számolnak vissza. David Stuart, a Texasi Egyetem munkatársa szerint a most megtalált naptár "felfoghatatlanul sokáig", akár évmilliárdokon keresztül is használható marad.

E mű egy tapasztalati leírás és összegzés, amely mesés, elbeszélő formában lett megírva. Nem (csupán) filozófiai értelmezése a felszabadulásnak, a megvilágosodásnak.
A könyv tanulmányozója (amennyiben a bevezetőben ajánlottak szerint könnyedén, meseként olvassa a történeteket) közvetlen tapasztalást képes szerezni a Bölcsek által élt Egyetemes Valóságról.
Kihangsúlyozandó, hogy a tapasztalat nem képzelgés vagy álmodozás. És legyünk őszinték magunkhoz: a szívünk mélyén mindig tudjuk  hogy mi a különbség.

 

Amerikában – miközben filozófia tanszékek szűnnek meg – egyre népszerűbb, hogy a filozófia klasszikusait lelki segélynyújtásra használják.

 

Egyre fontosabb, hogy a diplomával el is lehessen helyezkedni, ezért a főiskolák és az egyetemek csökkentik a filozófia tanszékek és az oktatók számát. A szülők a rossz gazdasági helyzetben nem nagyon hajlanak rá, hogy gyerekeiket az élet lényegtelen kérdéseivel foglalkozó képzésre írassák – írta a Washington Post.

 Az általunk látott, annyira őrültnek tűnő világ a nem működő hiedelmek eredménye.

 

Hogy másként érezhessük a világot, meg kell változtatnunk hiedelmeinket: hagynunk kell, hogy a múlt tovaszálljon, jobban kell figyelnünk a jelenre, és el kell oszlatnunk a bennünk lévő félelmet. Sok út vezet a belső átalakuláshoz és a lelki békéhez. Ezzel a néhány gondolattal bevezetést kívánunk nyújtani azok számára, akik személyi átalakuláson akarnak átmenni, hogy életüket ne a kapni vágyás és a félelem jellemezze, hanem az adni akarás és a szeretet.

 

Ez a filozófia több mint 5000 éves múltra tekint vissza, jelentése az „élet tudománya” (ayu = élet, véda = tudás). Bár az indiai mitológiában összefüggésbe hozzák istenségekkel, az ősi és a mai Ayurvéda is egyaránt használható istenhívő és ateista embereken is. A gyógyulást egyszerű fizikai módszerekkel (gyógynövényes készítmények, masszázs, stb.) éri el.

Test-lélek-szellem egyensúlya

Mivel minden ember különböző, így a teljességhez és az egészséghez is mindenkinek más út vezet.

 Az osztrák tréner és író, Peter F. Kinauer 29 ember karrierjét vizsgálta meg, és megpróbálta kideríteni sikerük receptjét. Amit talált, arról hamarosan a Bécsben megjelenő „A nyertesek nyomában” című könyvében számol be.

„Tanulj, tanulj, tanulj! Ami az ember fejében van, azt senki sem veheti el tőle”, ezt mondta az egyik megkérdezett nagymamája – meséli Kinauer. Ma ez a hölgy egy olyan helyen, a bécsi Technikai Múzeumban igazgató, ahol különben férfiuralom van.

 Talán a legértékesebb tudás az, amelyet önmagunkról szerezhetünk: saját testünk, lelkünk, szellemünk ismerete, az önuralom elsajátítása, a belső harmónia elérése. A jóga ebben segíthet.

 

Gyakorlat? Módszer? Filozófia ?

 

Már a meghatározása sem könnyű, mi is a jóga, annyira összetett ez az ősi indiai örökség. De akár egyszerű, hasznos mozgássornak, látványos tornagyakorlatnak, stresszoldó módszernek, vagy misztikus elméletnek, esetleg teljes életfilozófiai rendszernek tekinti valaki, mindenképpen hasznára válhat, ha megismerkedik legalább az alapjaival.

 A filozófus - ahogy ezt régen sokszor megfogalmazták - többek között éppen a derűről, a nyitottságról és a humorérzékről ismerhető fel. Vagyis ne úgy képzeljük el a bölcseket, mint akik magukba fordulva, savanyúan szemlélődnek.

Az ókorban a „humor” szón különös módon nedveket értettek, amelyek a testben áramlanak, és fenntartják az ember testi és lelki jólétét. Ha jól meggondoljuk, valóban igaz, hogy a humor kell az egészséghez, sőt néha a túléléshez is.

A kérdés nagyon egyszerűnek tűnik, hisz minden gyermek rögtön tud válaszolni rá. Amikor viszont azt várjuk, hogy teljesen kielégítő választ kapjunk, még a legképzettebb tudósok is zavarba jönnek. A természettudományok alapja az időmérés, hisz a különböző élő és élettelen folyamatok csak akkor vizsgálhatók, ha közben az általunk lényegesnek tartott tényezőket valamilyen jól meghatározott objektumhoz (például az időpontokhoz) rögzíthetjük. Ha egy csillagászt kérdezünk az időről, számára az Univerzum évmilliárdokban mérhető történelme határozza meg a léptéket.

A Kelet egyik legismertebb bölcse volt Konfucius, más néven Kung-Fu-Ce mester, akirõl késõbb egy egész tant, a konfucianizmust elneveztek, s aki bár nem volt vallásalapító, gondolatai több mint két évezredre gyakorolt jelentõs szellemi hatást Kína egészére. A vélhetõen arisztokrata családból ? az agg Shuliang He és az ifjú Cseng-cai gyermeke volt ? származó Konfucius életét az állandó változás jellemezte. Sokszor kellett vándorolnia, a korabeli Kína valamennyi fontosabb államában megfordult és tanított, ugyanakkor kevés helyen tud megmaradni hosszabb idõre.

Seneca, Lucius Annaeus (Corduba, ma Córdoba, Spanyolország, Kr. e. 4 és Kr. e. 1 között ? Róma mellett, Kr. u. 65 áprilisa) római filozófus, államférfi, költõ, drámaíró

Gazdag lovagi családból származott, apja idõsebb Seneca, anyja Helvia, testvérei Annaeus Novatus (késõbbi nevén Iunius Gallio) és Annaeus Mela, Lucanus apja. Anyai nagynénje, Caius Galerius egyiptomi praefectus (Kr. u. 16?31) felesége Rómába vitte, ahol grammatikai és retorikai tanulmányok után az ügyvédi pályára lépett.

Platón Athénben vagy Eginában született Kr. e. 427-ben. Elõkelõ, régi családból származott; apja Ariszton, Kodrosz hires családjából, anyja Periktione, Szolón közeli rokona. Nagyapja után Platón eleinte az Arisztoklész nevet viselte; a Platón nevet valószínûleg széles vállairól kapta de elõfordulhat, hogy jó egészsége vagy jó beszédkészsége miatt jutott hozzá a névhez.

Korán elkezdett verseket írni. Elsõ mestere a filozófiában Kratülosz, Hérakleitosz követõje volt.

469-es év elején született az Athéntól fél órányi járásra fekvõ Alópeké démoszban, a Lükabéttosz hegy lankáin. Szülei középosztálybeli emberek voltak, nevezetesen a zeugitészek rendjébõl valók.^[1] Apja, Szóphroniszkosz, szobrász volt, anyja Phainaraté, bábasszony.^[2] Gyermekkoráról nem maradtak fent feljegyzések, valószínûleg a korabeli athéni gyermekek nevelését kapta. Tizennyolc éves korában katona lett, majd a megfelelõ katonai képzésen túlesve, nehézfegyverzetû gyalogos, azaz hoplita lett.

Három hagyományos kínai filozófiai iskolát tartunk számon: a taoizmust, a konfucianizmust és a buddhizmust. A konfucianizmus bölcselete kifejezetten etikai, Konfuciusz mindig elhárította, hogy metafizikai kérdésekkel foglalkozzék. Gondolatai a konkrét életre az emberre öszpontosulnak. A konfucianizmus a tökéletes, a lelkiekben nemes ember (junzi) ideálját helyezi elõtérbe.

A taoizmus klasszikus könyve a Tao Te King (Kr.e. V.-III. sz.), amelyet Lao-ce-nek tulajdonítanak. A könyvnek nincsen vallásos tartalma, hanem az embert körülvevõ ember törvényszerûségeit foglalja össze.

Idealizmus ? Az idealizmus az filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésének megoldásában abból indul ki, hogy a szellem, az eszme, a tudat az elsõdleges, és az anyag, a természet, a lét, az objektív valóság másodlagos mint ontológiai, mint ismeretelméleti vonatkozásban. Az idealizmus kifejezés a 17. században vonult be a filozófiai szóhasználatba.

Pragmatizmus ? A pragmatizmus tudományosan letisztult és kísérleti tapasztalatokra alapozott gondolkodás és beszéd alapján akar válaszokat adni az élet konkrét gyakorlata számára.

Realizmus (filozófia)|Realizmus és nominalizmus? A középkorban két ellentétes állásponton levõ irányzat alakult ki: a realizmus éa a nominalizmus. A nominalizmus azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, egyedi tulajdonságokkal rendelkezõ dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az univerzálék nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.

Logika ? A logika a következtetés és a rendezett gondolkodás elmélete. A logika mint tudomány a gondolkodás bizonyos általános fogalmait és törvényszerûségeit (például igazság, következtetések, modalitások stb.) vizsgálja.

Etika ? Az etika az a filozófiai tudomány, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik. Központi kérdése a jóra irányul, azt vizsgálja, hogy lehetséges-e/hogyan lehetséges jó cselekedet, illetve min múlik az, hogy egy cselekedet helyes-e vagy sem.

A nyugati filozófia egyes önálló területei (diszciplínák) a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következõképp különülnek el:

Metafizika ? Közkeltûen a 'metafizika' szó bárminemû elvont dolgot jelöl, ezenkívül spirituális, vallási (sõt tévesen okkult) dolgokkal is társítják. A modern filozófiai szóhasználatban a metafizika a filozófiának arra a területére utal, amely a létezõ dolgok fajtáiról és létezési módjaikról szóló kérdésekkel foglalkozik.

Immanuel Kant a filozófiát úgy határozta meg, mit ?valamennyi filozófiai ismeret rendszerét?. A filozófia feladatát négy kérdés megválaszolásában jelölte meg, ezek a következõk: 1. Mit tudhatok? 2. Mit kell tennem? 3. Mit remélhetek? és végül 4. Mi az ember? ? Az elsõ kérdés a metafizika tárgya, a második az etikáé, a harmadik a teológiáé, a negyedik pedig az antropológia kérdésköre.

A klasszikus német filozófia képviselõi, a filozófiát nem tárgya, hanem tevékenysége szerint definiálták.

Az, hogy pontosan mi is a filozófia tárgya egyetlen szerzõ sem ad pontos választ. Platón néha úgy beszélt a filozófiáról, mint általában vett tudományról. Ilyen hely a Theaitétosz, ahol Szókratész arról kérdezi beszélgetõtársát, hogy ?akad-e Kürénében néhány ifjú, aki szorgosan mûveli a geometriát, vagy valami egyéb filozófiát?. Más helyeken pedig úgy jellemzi a filozófust, mint sajátos életforma képviselõje, mint bölcsességszeretõ ember, aki nagyban különbözik a vagyonszeretõ, a testétszeretõ és a hírnévszeretõ embertõl.

A középkori filozófia a Római Birodalom bukásával és a kereszténység hajnalával kezdõdött. Ugyanekkor indult virágzásnak az arab filozófia, és a zsidó filozófia is.

A nyugati filozófia elsõ középkori szakasza a patrisztikus filozófia. A patrisztika az egyházatyák bölcselete akik fõként arra igyekeztek, hogy a keresztény tanokat az antik filozófia segítségével megszilárdítsák, valamint, hogy megvédelmezzék a pogány tanoktól és a gnózistól. Legismertebb képviselõk: Szent Ágoston (Aurelis Augustinus), Alexandriai Kelemen, Nüsszai Szent Gergely, Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész, Órigenész.

A 20. század filozófiáját nagyban befolyásolta a technika és a természettudományok fejlõdése.

A logika módszerei tudományossá váltak, és a természettudomány a filozófia mércéje és tárgya lett. A neopozitívizmus a természeti tudományok egzaktságát teszi eszményképévé. A logisztika mint módszer és az egzatség mint cél helyetesíti a hagyományos filozófiai kérdésfeltevéseket. Leértékelõdnek a metafizika problémái.

A 20. századi filozófiát nyelvi fordulat is jellemzi, ezt elõször Bertrand Russell és George Edward Moore fejleszti ki.

A német idealizmus hátteréül a francia forradalom elõkészületei, lefolyása és következményei szolgáltak. A francia forradalom által hirdetett szabadság és a felvilágosult eszmék a német értelmiség támogatását évezték mindaddig, amig a forradalom terrorba át nem csapott.

A nemzeti érzés Németországban nagyon kultúraorientált volt: virágzott az irodalom. Humbolt oktatási reformja, a berlini egyetem megalapítása, a politikai reformok (pl az 1807-es jobbágyfelszabadítás), poroszországot modern államá tette.

A 17. és 18. század mint szellemtörténeti korszakot, felvilágosodásnak szokás nevezni. Ez a mozgalom Nagy-Britanniában, német földön és Franciaországban különbözõ formákban jelenkezett.

A felvilágosodás korának fõ jellemzõje, hogy eltávolodik az addigi hagyományoktól és tekintélytõl, nagyra becsüli a szabadságot, és az összes kérdés ésszerû megoldására való képességet pozitivan értékeli.

A felvilágosodás korának filozófusai a tudományok más területein is tevékenykedtek nagy sikereket érve el, pl.

A reneszánsz (magyar jelentése: újjászületés) kialakulása a 16. század elejére tehetõ és a 15. században Bizáncból Itáliába menekülõ görög tudósoknak köszönhetõ, akik magukkal hozták a ógörög bölcseletet, elsõsorban Platón és Arisztotelész tanait. Ennek következtében kialakult a reneszánsz platonizmus (Marsiglio Ficino Firenzei Akadémiája). A reneszánsz filozófiára, pontosabban a természetfilozófiára ugyancsak nagy hatással volt a püthagoreus filozófiának az a tanítása, miszerint a világ dolgai, eseményei és viszonyai visszavezethetõk matematikai formulákra.

Hésziodosz a Kr. e. 7. század elején élt. Két munkája is fennmaradt, a Munkák és napok és a Theogonia. Hésziodosz a már meglévõ mitológiai anyagot rendezte át, külön figyelmet szentelve Zeusz tekintélyének és nagyságának leírására. A jelenlegi világot igyekezett visszavezetni minimális számú primér elemre, amely primér elemekbõl aztán az egymást követõ generációk során át levezethetõ a világ általunk tapasztalható változatossága.

Az orphikus hiedelmek megjelenése körülbelül a Kr.

A filozófia kezdetei az Ind filozófiában keresendõk, pontosabban a Védákban, melyeknek legrégebbi részei Kr. e. 1500-ra tehetõk. Ezek az írások terjedelmüket tekintve igen nagyok voltak és fõleg vallási ismereteket, szertartási leírásokat tartalmaztak, amit a papok kultikus célokra használtak.

A klasszikus indiai filozófiai rendszerek Kr. e. 500 körül jelentek meg, amikor különbözõ iskolák alakultak. Jellemzõ rájuk az az ind hagyomány, hogy a szerzõ háttérben marad a mûvével szemben, ezért legtöbbször nem maradt fenn a szerzõ neve.

A filozófia szó jelentése az ógörög ????????? szóból ered, amelynek jelentése: ?a bölcsesség szeretete? A sophia kifejezés, amelyet magyarra ?bölcsesség?-nek fordítunk, eredeti jelentése szerint mesterségbeli tudást, ügyességet jelentett. Homérosz például az ügyes ács tudását nevezte sophiának, de késõbbi irodalmi mûvekben is találkozhatunk olyan fordulatokkal, hogy valaki kocsihajtásban vagy hajókormányzásban bölcs ? azaz jártas a tevékenységekben.