A reneszánsz (magyar jelentése: újjászületés) kialakulása a 16. század elejére tehető és a 15. században Bizáncból Itáliába menekülő görög tudósoknak köszönhető, akik magukkal hozták a ógörög bölcseletet, elsősorban Platón és Arisztotelész tanait. Ennek következtében kialakult a reneszánsz platonizmus (Marsiglio Ficino Firenzei Akadémiája). A reneszánsz filozófiára, pontosabban a természetfilozófiára ugyancsak nagy hatással volt a püthagoreus filozófiának az a tanítása, miszerint a világ dolgai, eseményei és viszonyai visszavezethetők matematikai formulákra. Ez az elképzelés volt a mai fizika megszületésének az első mozzanata.

A reneszánsz korában a teológiai tanulmányok is elkezdődtek és intézményesültek: kialakult a protestantizmus, a katolicizmus a skolasztikus módszert követte továbbra is.

A reneszánsz korában történt a történelem fogalmának újjáértelemzése is, amely az újkori politikafilozófia kezdetét jelenti. Újra felfedezték az antik írók: Hérodotosz, Thuküdidész, Polübiosz, Livius és Tacitus munkáit.

A reneszánsz a feltalálások és a felfedezések kora: kifejlesztették az iránytűt, amelynek révén a hajózás fejlődésnek indult, új népekkel ismerkedhetett meg az európai kultúra, amelyeken keresztül új ismeretekre tehettek szert. Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus világképet, Gutenberg pedig a mozgatható betűkkel való könyvnyomtatást, ami az ismeretek terjedését jelentősen megkönnyítette. A fejlődésnek és az információ könnyebb áramlásának köszönhetően felborult a középkorra annyira jellemző egyházi felügyelet, és kialakult a humanizmus.

A humanisták az antik kutúrából igyekeztek egy új embertípust megalkotni. Az irányzat a 14. században Itáliából indult, majd egész Európában elterjedt. A humanista gondolkodás középpontja az ember, céja a sokoldalúan képzett uomo universale megalkotása.

Fontosabb képviselői: Petrarca, Coluccio Salutati, Leone Battista Alberti, Rotterdami Erasmus, Morus Tamás, Montaigne.

A reneszánsz platonisták Platón és Plótinosz filozófiáját vitték tovább. Képviselői Marsilio Ficino, Pico Della Mirandola. Ugyanekkor az arisztoteliánus filozófia is újjáéled Pietro Pomponazzi és Jacopo Zabarella munkásságán keresztül.

Az állam- és jogfilozófiában is jelentős változások történtek: megjelent a szuverenitás, a természetjog és az uralmi szerződés gondolata. Fontosabb képviselői: Bodin, Grotius, Niccolò Machiavelli.

A fordulat végül az egyházat is elérte a Martin Luther által kezdeményezett reformációval, ami jelentős változásokat eredményezett szellemi, vallási területen.

wikipédia.hu