Az „egyszer élünk” filozófiája, hogy legalább Karácsonykor legyen jó nekünk, nemcsak a plázák vásárlásra ösztönző fényűzésének következménye, de egy belső igény is, ami önmagunk és mások „megjutalmazásának” vágya.

Természetesen nemcsak ünnepek alkalmával vágyunk valamire, hiszen a hiány, valaminek vagy valakinek a hiánya egész életünket elkíséri. A vágyról gondolkodó filozófusok szerint a vágy nem azonosítható a szükséglettel. Különlegessége az, hogy több mint biológiai szükséglet, hiszen egy táskára, karórára, autóra egészen másképp vágyakozunk, mint egy szaftos hamburgerre.

Az embert elsösorban két tulajdonsága különbözteti meg rokonaitól, az állatoktól: különleges hajlama az eröszakra, valamint sajátságos értelmi képessége. A müvészet és filozófia kétezerötszáz éve próbálja az elsöt elbagatellizálni, a másodikat az egekig misztifikálni. Nézzük elöször az elsöt.

Az eröszakra való hajlamról csakis a szervezödéssel összefüggésben nyerhetünk világos képet. Az ember már az öskorban hordában élt, de ez a jellemvonás inkább az állatokkal való hasonlóságára, mintsem a modern kori szervezödésre jellemzö, bár egész biztosan van rokon vonás a kettö között. Ami az újkori szervezödést, vagyis tipikusan az az államot illeti, annak létrejöttéröl Platón óta különbözö elméletek vannak; talán a két legjellemzöbb Arisztotelesz államelmélete és annak mai liberális továbbfejlesztései, amelyek abból a fikcióból indulnak ki, hogy az emberek egyenként és együttesen valamiféle „jóra“ törekednek, és az állam funkciója nem egyéb, mint ennek a jónak a megteremtése, amely, a szándékok adottak lévén, nem egyéb, mint szintiszta logisztikai feladat.

 Minden ötödik férfi az orvosok előtt is trágárnak érzi magát és szégyenkezik, ha aranyérről vagy nemi bajokról kell beszélnie, a nők 12%-a pedig úgy gondolja: egy férfinak orvosi segítség nélkül is ki kell bírnia bizonyos betegségeket. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a férfiak többsége csak súlyos és látványos tünetek esetén fordul szakértőhöz, és a legtöbben akkor sem tudják, kit keressenek fel, ha ráveszik magukat, hogy orvoshoz menjenek.

 366 éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós. Híres, Értekezés a módszerről című munkája fejlődésükben mutatja be írójuk vizsgálódásait a megismerés filozófiai megalapozásáról és módszeréről, az emberi magatartás szabályairól, a tudományok egységéről és gyakorlati hasznáról.

Katolikus nemesi családban született 1596. március 31-én. A jezsuita kollégium után jogi diplomát szerzett, majd a németalföldi Bredában matematikát és erődépítészetet tanult, sőt még a holland hadseregbe is beállt, noha a katonai életet haszontalannak, erkölcstelennek és ostobának tartotta.

A brit televíziós szakács és újságíró, a River Cottage műsorokból is ismert Hugh Fearnley-Whittingstall a „vissza a természethez” filozófia hű követője évtizedek óta. Saját fenntartható gazdálkodását vezeti, nagy környezetvédő hírében áll, és valószínűleg ő az egyik legnagyobb ellensége a fogyasztói társadalomnak.

Idegkutatók ember és ember-számítógép interfészt (BCI) versenyeztetve keresik a választ a többévezredes filozófiai kérdésre: van szabad akaratunk, vagy nincs?

Egy idegen civilizáció által épített megasrtuktúra keringhet a Földtől 1500 fényév távolságra lévő KIC 8462852 nevű csillag körül – a hírt nem a túlzott lelkesedésre hajlamos ufóprtálok, hanem mértékadó tudományos lapok robbantották tavaly októberben.

A szépnevű csillagot 2009-ben fedeztek fel a csillagászok, a földszerű bolygók után kutató Kepler űrtávcső segítségével. Miközben éveken át megfigyelték, egyértelművé vált: valami kering körülötte, ami rendszertelen időközönként eltakarja a fényét.

A világ túloldalán azonban egy sokkal rejtélyesebb, a japánok szerint mintegy 1000 éves múltú tengeri háromszög legendája tartja rettegésben az ott élőket, a kutatókat, utazókat egyaránt!

Ez a hely az Ördög-tenger, a helyiek Ma-no Uninak, Sárkány-háromszögnek hívják. Ezen a vidéken a hajók eltűnéséért évszázadokon át a sárkányokat okolták, akik nem engedik áthaladni a hajót, hanem lehúzzák a mélybe.

Most először tudott megcsillantani egy szikrányi öntudatot humanoid robot, írja egy amerikai kísérletrőla Popsci.

Három, régebbi típusú NAO robottal próbáltak ki valami egészen új dolgot. Arra programozták őket, hogy azt gondolják: háromból ketten némává varázsoló pirulát kaptak, ami megakadályozza, hogy beszélni tudjanak. Pirula helyett a gyakorlatban megnyomtak rajtuk egy gombot, ami elnémította őket. Aztán megkérdezték tőlük, melyik kettő kapta a pirulát.

A 2030-as évekre az emberek bizonyos értelemben „hibriddé” válhatnak – adta hírül a CNN Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója prognózisát. Eszerint az agyunk képes lehet közvetlenül kapcsolódni olyan digitális felhőkhöz, melyekben számítógépek ezreivel köthetjük össze magunkat, ezáltal kiegészítve az emberi intelligenciát.