A Higgs-részecske felfedezése önmagában is fantasztikus teljesítmény, de még izgalmasabb, hogy ezzel egy új fizika, egy eddig ismeretlen világ bejáratához érkeztünk, amelyet a sötét anyag és a sötét energia ural.

A web nem az ősrobbanásban keletkezett - mondta Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója azoknak a 25 év alatti diákoknak, akik a Magyar Tudományos Akadémia zsúfolásig megtelt nagytermének hallgatóságában foglaltak helyet szerdán. A szurkálódás arra utalt, hogy ők már nem látták a világot a web nélkül. A webet ráadásul a CERN-ben, az európai részecskefizikai kutatóintézet falain belül fejlesztették ki, ahol egyébként az Univerzum születését is kutatják.

A CERN-ben elért eddigi eredmények alapján éppen gyökeres változáson megy át az Univerzummal kapcsolatos tudásunk - ez volt az előadás vezérfonala. A Higgs-részecske felfedezése, illetve további tanulmányozása ugyanis információkat nyújthat a rejtélyes sötét anyagról, és először utalhat a még rejtélyesebb sötét energiára.

Csak a világ öt százalékáról tudunk

Csillagászati megfigyelésekből tudjuk, hogy az Univerzum összetevőinek csak körülbelül 0,3%-át látjuk bolygók, csillagok, galaxisok formájában - ez az a fénylő anyag, amelyet távcsöveink észlelhetnek. Gravitációs hatása azonban elárulta a sötét anyagot, emiatt például a galaxisok nem úgy forognak, ahogyan azt pusztán a fénylő anyag tömege alapján várnánk. Kozmológiai megfigyelésekből azt is tudjuk, hogy a sötét anyagnak csak töredéke (az Univerzum 5%-a) áll általunk ismert anyagfajtákból (elsősorban hidrogén- és héliumgázból), nagyobb része az anyag eddig ismeretlen formája. Távoli szupernóvák vizsgálata alapján az is kiderült, hogy az Univerzum gyorsulva tágul, amelynek oka a gravitációval ellentétes hatású taszítóerő lehet - ezt nevezték el sötét energiának.

Ahogyan a csillagászat, úgy jelenleg a részecskefizika is csak a világnak ezt az 5%-át tudja magyarázni - mondta Hauer az előadás utáni sajtóbeszélgetésen. Erre szolgál az úgynevezett Standard Modell (SM), az elemi részecskéket és a köztük ható erőket leíró elmélet. Az SM egy szép, kerek, matematikailag alátámasztott modell, amelynek minden elemét sikerült kísérletesen is igazolni. Az elmúlt években ezeket a kísérleteket újra elvégezték a CERN-ben, és a munka megkoronázásként felfedezték (ha hivatalosan még nem is mondják ki) a rendszer utolsó hiányzó láncszemét, a Higgs-bozont.

Sötét tartományok következnek

Milyen ostobaság lett volna azt gondolni, hogy a Higgs-részecske felfedezésével minden a helyére kerül, mindent megtudunk a világról, és unalmassá válik a fizika. Éppen ellenkezőleg: lehetséges, hogy a most felfedezett Higgs-bozon nem "maga a Higgs-bozon", hanem csak egy a több Higgs-bozon közül. Ez azért lenne nagyon izgalmas, mert ez lenne az első jel az úgynevezett szuperszimmetrikus részecskék létezésére. Ezek egyfajta "árnyékvilágot" alkotnak az elmélet szerint, amellyel mi nem lépünk kölcsönhatásba, viszont ez alkothatja az Univerzum kb. 23%-át adó, ismeretlen természetű sötét anyagot, vagy annak egy részét. A Higgs-részecske további vizsgálata így nem csupán a felfedezés megerősítése miatt tartogat izgalmakat (részletesen lásd korábbi cikkünkben).

Távcsöveinkkel csak a fénylő anyagot (a csillagokat és galaxisokat észleljük), de ennél sokkal több a sötét anyag

http://www.origo.hu/tudomany/20121004-higgs-szuperszimmetria-sotet-anyag-sotet-energia-rolfdieter-heuer.html