A harag és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a zsúfolásig megtelt Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap délután.

A dalai láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson, mivel túlzottan énközpontúak

Nincsenek olyanok, akik nélkül nem tudunk élni, csak olyanok vannak, akik

nélkül nem érdemes. Valaki onnantól válik fontossá számunkra, hogy

tudomást szerzünk létéről. Azonban azt megelőzően is éltünk nélküle

valahogy, így tehát utána is képesek vagyunk erre. Ezzel viszont még nem

zártuk ki a kérdéskör minden kimeneteli lehetőségét, ugyanis vannak

olyanok, akikkel valamilyen megfoghatatlan dolog következményeként

olyan lelki kapcsolatban vagyunk, hogy nem vagyunk képesek tőlük

elszakadni.

 Csernus doktor”, azaz Csernus Imre. A ma született csecsemőkön kívül, talán nincs olyan ember, aki ne hallotta volna ezt a nevet. Lehet őt szeretni vagy nem szeretni, rajongani érte vagy utálni, de figyelmen kívül hagyni vagy közönyösnek lenni mind a személyével, mind a mondanivalójával biztos lehetetlen. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ő az ország legismertebb pszichiátere. Igen, jól olvassátok, ő nem pszichológus, hanem pszichiáter. Ezt nagyon sokszor ki is kéri magának, megjegyzem, jogosan.

 A Határtalan Harmónia show legutóbbi előadása kapcsán, melynek témája Titok volt, a titkok titkáról kérdeztem korunk egyik bölcs emberét, a spirituális tanokban járatos Váradi Tibort! Arról faggattuk, mi tesz ma valaki bölccsé, mennyiben számít ehhez a tárgyi tudás, miről lehet megismerni egy bölcs személyt, s miként tekinthetünk a megvilágosodás fogalmára?

Kit nevezhetünk ma bölcs embernek, hiszen a technológia terjedésével ma nagyon nagy lexikális tudásra tehetünk szert?

Az öröm az ujjongó szeretet. Persze van másféle öröm is, mint ahogy van sok szeretetpótlék, úgy van sokféle örömpótlék is. A pótlékokról előbb-utóbb kiderül elégtelen és hamis voltuk. Hogyan állunk lelki egészség dolgában a világon? Ez tükröződik a WHO 1998-ban kiadott statisztikájában: 400 millió szorongásos, 340 millió hangulat beteg, 45 millió skizofrén, 120 millió alkoholfüggő, 28 millió droghasználó és 1,1 milliárd nikotinfüggő" ember volt földünkön 1998-ban.

 Az osztrák tréner és író, Peter F. Kinauer 29 ember karrierjét vizsgálta meg, és megpróbálta kideríteni sikerük receptjét. Amit talált, arról hamarosan a Bécsben megjelenő „A nyertesek nyomában” című könyvében számol be.

„Tanulj, tanulj, tanulj! Ami az ember fejében van, azt senki sem veheti el tőle”, ezt mondta az egyik megkérdezett nagymamája – meséli Kinauer. Ma ez a hölgy egy olyan helyen, a bécsi Technikai Múzeumban igazgató, ahol különben férfiuralom van.

Az egész világon gazdasági válságról beszélnek, beszélünk mi is, és mindenki. Úgy teszünk, mint az az egyszerű ember, aki miután alaposan bepityókázott, leesett a mezőn a lovas kocsi bakjáról, és jó mély álomba szenderült. Amikor felébredt, látja, hogy a szekér ott van, de a lova sehol sincs. Ekkor aztán így okoskodik: ha én vagyok én, akkor ellopták a lovamat. Na most ha nem én vagyok én, akkor viszont találtam egy szekeret! Hogy honnan, és talán még inkább, hogy mit nézünk? 

Az általánosan elfogadtatott nézet, hogy okozó-ként gondolunk a válságra, aminek vannak a bőrünkön is érezhető következményei, melyekkel nap, mint nap találkozunk is.

 El tudja képzelni magáról, hogy lótuszülésbe helyezkedik a földön egy párnán, behunyja a szemét, a légzése lelassul, és tisztán és elnyújtva ismétli az "Om" szótagot? Ha olyan tisztelettel tekint a testére, mint a lélek templomára, akkor kezdheti is.

A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról ma már több millió ember számol be. Azon túl, hogy rendszeres gyakorlásával csökken a szorongás mértéke, és pozitív hatást fejt ki a hangulati életre, segít a krónikus fájdalmak csillapításában, az immunrendszer erősítésében, a szív egészségének megőrzésében, és egyes esetekben a terhességi problémák megoldásában.

 Mivel a tudat csak az egyén világában létezik, ezért empirikus kutatása, elemzése nehézségekbe ütközik. Mégis, mit tudhatunk erről a legsajátosabb képességünkről? Miközben olvasunk, tudunk róla, hogy olvasunk. Nemcsak halljuk a hozzánk intézett kérdéseket és válaszolunk rájuk (ezt akár egy jól programozott gép is meg tudja tenni), hanem tudatában is vagyunk annak, hogy hallunk (amire viszont egyetlen gép sem képes). Mindnyájan tapasztaljuk saját magunkon a tudat jelenségét.

 Talán a legértékesebb tudás az, amelyet önmagunkról szerezhetünk: saját testünk, lelkünk, szellemünk ismerete, az önuralom elsajátítása, a belső harmónia elérése. A jóga ebben segíthet.

Gyakorlat? Módszer? Filozófia ?

Már a meghatározása sem könnyű, mi is a jóga, annyira összetett ez az ősi indiai örökség. De akár egyszerű, hasznos mozgássornak, látványos tornagyakorlatnak, stresszoldó módszernek, vagy misztikus elméletnek, esetleg teljes életfilozófiai rendszernek tekinti valaki, mindenképpen hasznára válhat, ha megismerkedik legalább az alapjaival.