Szeretettel köszöntelek a Filozófia klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Filozófia klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Filozófia klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Filozófia klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Filozófia klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Filozófia klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Filozófia klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Filozófia klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
14 éve | Keczánné Macskó Piroska | 0 hozzászólás
A Határtalan Harmónia show legutóbbi előadása kapcsán, melynek témája Titok volt, a titkok titkáról kérdeztem korunk egyik bölcs emberét, a spirituális tanokban járatos Váradi Tibort! Arról faggattuk, mi tesz ma valaki bölccsé, mennyiben számít ehhez a tárgyi tudás, miről lehet megismerni egy bölcs személyt, s miként tekinthetünk a megvilágosodás fogalmára?
Kit nevezhetünk ma bölcs embernek, hiszen a technológia terjedésével ma nagyon nagy lexikális tudásra tehetünk szert?
Elsősorban azt fontos tisztáznunk, hogy mi a különbség az okos és a bölcs ember között, hiszen manapság ezt a kettőt gyakran összekeverik egymással. Az okos embernél a tárgyi tudás fontos, és minél több információ begyűjtése. Az okosság mennyiségi tudáson alapul, ahol a fejnek és az intellektusnak jelentős szerepe van.
Ezzel szemben a bölcsesség alanyi tudás – valódi ÉN-magamnak a tudása -, amely a szívből fakad, és nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. A minőségi tudás átformál – átalakít, ezért itt nem az információn, hanem a transzformáción alapszik. A mai nyugati kultúra erősen intellektuális beállítottságú. A szív és a fej közötti egyensúly hiányzik, a nyugati ember a „fejében él”. Az oktatás is a fejközpontúságot erősíti, hiszen az információ átadásán és a tárgyi tudáson van a hangsúly. Az okosságot horizontális gondolkodásnak is nevezhetnénk, hiszen elsősorban az érzékelhető, fizikai világ megértését célozza meg, míg a bölcsesség, mint vertikális tudás jelenik meg, amely összeköti az eget a földdel.
A bölcsesség előfeltétele a megelégedettség érzése?
A megelégedettség a bölcsességnek nem előfeltétele, hanem következménye. A bölcs ember tudja, hogy az élettől (a létezéstől) mindent megkap, amire igazából szüksége van. A bölcs ember megelégedettsége a bőség-tudatából fakad, ezzel szemben az átlagember a bölcsesség hiányában folyton panaszkodik, elégedetlenkedik és kritizál. Nem tud elégedett lenni, mert úgy érzi, hogy a boldogságához szüksége van bizonyos dolgok megszerzésére. A bölcs ember viszont az ok nélküli boldogság állapotában állandó megelégedettség és hála állapotában él.
Lehet-e bölcs ember ideges, vagy akár fordítva?
A bölcsesség tulajdonképpen egy tudatállapot, amely magában hordozza a belső béke és nyugalom állapotát. Amikor egy átlagember ideges, akkor elveszíti a kapcsolatát a jelennel, és vagy azon idegeskedik, hogy mit kellett volna máshogy csinálnia a múltban, vagy azon aggódik, hogy mi vár rá a jövőben. A bölcs ember a jelenben él, és ezért nincs oka az idegeskedésre. Belső békéje nem zavartalan, de megzavarhatatlan. Mivel teljesen ura belső világának és lelki folyamatainak, ezért a külső események és körülmények nem képesek felidegesíteni őt, és kimozdítani belső egyensúlyából.
A stressz hogyan hat szellemi fejlődésünkre? Igaz, hogy akár olajozója is lehet?
A stressz adott esetben fokozhatja az ember teljesítményét átmenetileg, de hosszú távon mindenképpen hátráltató hatású. A szakirodalom megkülönbözteti a distresszt („rossz stressz”) és az eustresszt („jó stressz”). Ha valaki nyer a lottón vagy egy versenyen hasonló folyamatok mennek végbe a testben (nő a pulzus, tágul a pupilla, emelkedik a vérnyomás, stb.), mint negatív stressz esetén, de ha tartósan fennáll ez az állapot, az szintén betegségekhez vezethet. A stressz alapvetően akadálya az ember belső összeszedettségének, a stresszes ember tudata szétszórt, és nem képes koncentrálni. A szellemi fejlődés kulcsa viszont a belső összeszedettség, a belső béke és harmónia, amely kizárja a stresszes állapotokat. Nem a stressz, hanem a stressz uralása és meghaladása, ami a szellemi fejlődés igazi előmozdítója. (A stresszes helyzetek is bizonyos tapasztalásokhoz és átélésekhez vezetnek, amelyek helyes feldolgozása közvetett módon szolgálhatják az ember fejlődését.)
Egy bölcs ember hogyan definiálja magát szerinted, hogy ő kicsoda, vagy mit képvisel a társadalom, a világ rendszerében?
A bölcs ember fáklyaként világít a világban, s életével példát mutat a többi ember számára. Bár szavai is fontosak, de elsősorban tetteivel mutatja a helyes utat embertársai számára.
http://www.harmonet.hu/ezoteria/18103-a-titok-titka:-a-bolcs-szamara-a-megszerzes-fogalma-ertelmet-veszti-interju-varadi-tiborral.html
|
|
Keczánné Macskó Piroska írta 3 hete itt:
Jó Szórakozást a klubban!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!