A MÉNG ÉRINTETLEN TERMÉSZETI NÉPEK ŐSZINTE VÁLASZÁBAN , AHOL AZONOS ALAP ÉRTELMEZÉST ÉRHETÜNK TETEN AZ EGYSÉGES VILÁG ÉRTELMEZÉS KAPCSÁN . ÉN HAJLANDÓ VAGYOK AZT ÁLITANI HOGY AZ ÉGYSÉGES VILÁG ÉRTELMEZÉST .MI A SZABAD KREATIV GONDOLKODÓK DARABOLTUK ÖSZE VISZA.

Válasz

Értelmes válaszhoz, talán kellene először egy értelmes kérdés.

- Miben egységes?
- Mikor?
- Kinek a szemszögéből?

Mert enélkül kb. enyi rá a helyes válasz: Aki másnak kerbe kenész, annak nem höpcékel a pöszme:-)

Válasz

(No."2.) Egységes világ... másfelől, csakis az egységes világértelmezés esetében volna csak, és egyedül is lehetséges és elképzelhető. Ilyen egységes világértelmezés/ megértés azonban nincs. A megértés/ és értelmezés tekintetében tehát voltaképpeni 'valóság' sincs, csakis a valóság értelmezésének - adott megközelítései, interpretációi, és illúziói. A valóság, és a Világ ezáltal csak mint értelmezés illúzió lehet számunkra releváns világ. Avagy másfelől: Varga Csaba szociológus egyik tanulmánya nyomán, afféle 'vannincs-,' avagy "nincsvan" világ valóságaiként. Ez a viszonylagosság azonban maga is, már egy folyamatosan - sőt egyre gyorsabb ütemben - VÁLTOZÓ Világ. Mely változás dinamikája már eleve sem lehet és maradhat egységes. Még korunk golbalizálódó látszólagosságainak "egyneműségei" ellenére sem... mert ez is csak egy további, és újabba "vannincs-világ", mely ráadásul még igazából definiálva sincs. Hiszen csak "mondjuk, de nem tudjuk, mi is az : globalizálni?! Érezzük, de nem értjük: hogy mi is az - Globalizáció..." A globaizáció ezáltal a "vannincs-valóság' - egyik - tipikus kifejeződése lesz... (akárcsak ennek másik véglete: a lokalizáció...) Nem hogy egységes világunk nincs tehát, de gyakorlatilag reális világaink sincsenek ma már. Éppen napjainkban veszítjük őket el, s kerülünk tőle egyre távolabbra !

Válasz

Az "egységes világ" csak egyfajta illúzió-kényszer, látszata. valójában az egységes Világ - megítéléseim szerint - éppen napjainkban hull atomjaira. olyannyira, hogy az ennek kapcsán fölmerülő hibáink, voltaképpen már visszafordíthatatlanokká lettek. Tulajdon magunkat árultuk el és hagyjuk becsapni.
Másfelől viszont - egyik legkedvesebb filozófus-zeneszerzőm, Hortobágyi László is találóan ad hangot az ezzel kapcsolatos nézeteinek; amikor, jelesül is azt mondja, hogy : "...a megvalósult polgári fejlődésnek - ma már - van egy másik oldala: a transznacionális vállalkozások „kultúrája„ révén... Az a nap mint nap újjászülető tömegideológia, melynek gyakorlata megtanít minket arra, hogy az embert és annak különböző kultúráit a profitszerzés és a személyes meggazdagodás forrásának tekintsék s ahol az anyagi érdekek képesek elnyelni minden más emberi érzést: s így a társadalom - voltaképpen - úgy néz ki mint holmi ’alienek’ harácsoló szenvedélyeinek zsibvására."
(...)
" Ennek alapja az ázsiai magaskultúrák évszázados hipno-statikus zenei gyakorlata, ahol a zene nem más, mint egy kifinomult exodus-technika, s amely a beteg és lakhatatlan socium párlataként dicséri a humanoid élőlény evolúciós és társadalmi rabságából történő képzelt és ideiglenes szabadulásának évezredes művészet-technikáit." (...) Mint holmi szimulakrumok...

Így ebben a "...megzápult társadalmi létben, e metafizikai protéziseket, melyek az emberi agyra növesztett szimbólumteremtő ektoplazmákként léteznek - ma már egy értelemmel belakható világ..." helyébe illesztik.

Egy szó mint száz: az egységes Világ illúziója, már messzebb került annak tényleges megvalósulásától, mint valaha. Mindaz, amit ennek kapcsán tapasztalhatunk, csak a homogenizálódás, rosszízű burleszkje, vagy inkább haláltánca csak.
A legkevésbé sem irigylem szegény felnövekvő gyermekeimet. (Épp ezért, néha valóbban is megrémülök magamtól amiért ezen iszonyú feladat elé merészeltem állítani őket azáltal, hogy megszülethettek... )
Félek, ha már nem leszek, borzaszó világokat kell majd - gyermekeimnek... és gyermekeinknek megtapasztalniuk! túlélniük...! A totális szétesés világait!)

Válasz